Ismét világrengető felfedezés!

Ismét magyar a feltaláló!

Ismét nem történik semmi!

Ismét sérti egyesik érdekeit …

A syslog-ng 4.0 fejlesztésének fókuszában a megbízhatóság növelése és a teljesítmény fokozása állt, emellett bővült a támogatott platformok száma is, amely már meghaladja a negyvenet. A legfrissebb kiadás egy hosszú távon támogatott verzió, amely nem csupán a korábbi kisebb frissítések fejlesztéseit, hanem új termékfunkciókat és hibajavításokat is tartalmaz.

A syslog-ng PE 4.0 főbb újdonságai közül érdemes kiemelni a plain text és titkosított naplófájlok gyorsabb írását – a vállalat szerint a syslog-ng teljesítménye másodpercenként 150 ezer üzenetre emelkedett. A logstore állományok titkosítására DES, 3DES, RC4, SEED, RC2, Blowfish, CAST5, RC5, AES, CAMELLIA algoritmusok használhatók A megbízhatóságot olyan fejlesztésekkel növelte a BalaBit mint a Cisco IOS kiterjesztett időbélyegének támogatása (beleértve a sorszámokat és NTP szinkronizálási mutatókat), valamint a kliensoldali failover bevezetése, amellyel az üzenetvesztések kockázata csökkenthető.

A syslog-ng által támogatott rendszerplatformok száma már 40 fölött jár, a 4.0 verzió már működik AIX 6.1, FreeBSD 7.1 és 8.0, Red Hat Enterprise Linux 6, SUSE Linux Enterprise Server 11, valamint SPARC64 Solaris környezetben is.

A syslog-ng kváziszabvánnyá vált az informatikai, távközlési és pénzügyi szektorban, a szoftvert használó szervezetek száma meghaladja a 650 ezret a BalaBit szerint. “Az új termékverzió egy magasabb szintre emeli a nagyvállalati naplózást, bizonyítva ezzel a 13 éves technológia vezető szerepét a naplózó szerverek piacán” – mondta el Scheidler Balázs, a BalaBit ügyvezető igazgatója.

A syslog-ng továbbra is elérhető nyílt forrású szoftverként is, LGPL licenc alatt, az a verzió néhány hónap múlva frissül, de üzeneteket merevlemezre pufferelni, az üzeneteket titkosított fájlokban tárolni, tetszőleges nevű fájlokból az üzeneteket kiolvasni, illetve a Windows illetve IBM System i operációs rendszereken is naplózni csak a Professional Edition képes.

Forrás: www.hwsw.hu

Kaptunk egy szép levelet, Vas Megye Főkapitányától!

Hogy miért tőle?

Ez érdekes!

Biztos kapott már más valaki is ilyen értesítést.

Lehet, hogy az Én emlékeim koptak meg ennyire.

Szerintetek mit jelent ez a tábla a kiegészítő táblával együtt?

Dén Lászlóné Tímár Katalin

Szigethalom, Sóderos u. xx.

2315

Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
Közigazgatási Hatósági Szolgálat
9701 Szombathely, Külső-Söptei út, Pf. 53.

F E L L E B B E Z É S

Alulírott, Dén Lászlóné Tímár Katalin fellebbezési jogommal élve, az ellenem indított  KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS, valamint az állítólagos szabálysértést elkövető rokonom ellen indítandó szabálysértési eljárás megindítása ellen is panasszal élek, / élünk, és kérem az eljárás kivizsgálását, azonnali megszüntetését, az alábbi indokaim alapján:

1.      Üzembentartó vagyok, de nincs jogosítványom, vezetni sem tudok, a szabálysértést nem követhettem el,

2.      A rokonom vezette az állítólagosan szabálytalanul parkoló járművet, aki 4 tanú jelenlétében kifogásolta az intézkedő rendőr részéről történő eljárást, hiszen figyelmeztetést, vagy helyszíni bírságot is alkalmazhatott volna, még akkor is, ha valóban elkövetett volna bármilyen szabálysértést,

3.      Nem vagyok köteles a rokonomra és személyére nézve terhelő vallomást tenni, így megnevezni sem vagyok köteles, Miért nem igazoltatta a helyszínen „INTÉZKEDŐ RENDŐR” az állítólagos elkövetőt.

4.      A törvényesség betartása mellett kérem, hogy ismeretlen elkövető ellen indítsanak eljárást, ha egyáltalán valaki elkövetett szabálysértést, ugyanis:

a./ A fényképfelvételen kiválóan látható, hogy épp kiszállok a járműből, a jobb első ajtón, és amint elengedtem annak kilincsét, a rendőr azonnal lefényképezte a gépkocsit. Nagyon sajnálom, menet közben kirepülni nem tudok a  mozgó járműből!

b./ A „MEGÁLLNI TILOS” tábla amennyiben kiegészítő tiltást is tartalmaz, esetünkben a padkán is tilos megállni, úgy nem jelent tiltást – a vizsgált esetek és bírósági eljárások joggyakorlata értelmében sem -, HA A JÁRDÁN ÁLL MEG VALAKI, HA AZ OTT KÖZLEKEDŐ GYALOGOSOK FORGALMÁT NEM AKADÁLYOZZA!

Márpedig a közúti jelzések a közúton való közlekedést szabályozzák.

c./ Semmilyen forgalmi fennakadást nem okoztunk, ki- és beszállás idejére, még a közúti forgalomban sem okoztunk egyetlen másodperc fennakadást sem, mely a képen ugyancsak látható, hogy adott időszakban a Szigethalmi PIAC bezárásra készülte közben milyen fokú lehetett.

d./ Lehetőségünk sem volt másképp a kiszállás idejére megállni, hiszen az úttest közvetlen szélén egy óriási pocsolya és jéggel borított páncél látható. Ugyancsak sajnálom, de sem korcsolyázni, sem pedig úszni nem szeretnék…

d./ A gépjárművet vezető rokonom kifogásolta a helyszínen fényképfelvételeket készítő rendőr és hölgy társa felé, hogy abban a pillanatban, ahogy a jármű félre állt, máris lefotózta, majd a rendőrrel folytatott beszélgetés több ideig tartott, mint maga az állítólagos „PARKOLÁS”. Innentől kezdve, viszont az intézkedő rendőr jóvoltából állt ott a jármű, és nem továbbhaladt. Meglehetősen nehéz a rendőrrel menet közben kommunikálni, bár a jármű vezetője ezt is megpróbálta.

e./ A https://kozigbirsag.police.hu Internetes oldalon feltüntetett bírság, mely 30.000.- Ft-ban volt feltüntetve törvénytelen, és jogállamiság ellen sértő, hiszen még meg sem indult a szabálysértési eljárás, nem, hogy a körülményeit nem vizsgálta soha senki, de  még az elkövető sem beazonosított, de Önök, ill. számítógépük már előre tudja, hogy mennyire veszélyes mindez a társadalomra.

Felháborítónak tartom, hogy minden egyes vasárnapi piaci napon kimondottan pénzbeszedési próbálkozás szándékával milliós fotómasinával rohangáló közlekedési rendőrök tucatja lepi el az egyébként kihalt környéket, de amikor harmadszorra próbáltak betörni a családi házunkba, egyetlen rendőrrel sem sikerült találkozni.

Szigethalom, 2011. január 27.

Dén Lászlóné Tímár Katalin

Az Ibériai-félsziget lehet Európa első olyan régiója, ahol az országhatáron való átlépés nem jár majd drasztikusan megugró telefonszámlával. Az Európai Unió egyik telekommunikációs célkitűzése ugyanis, hogy a roaming költségeket teljesen eltüntesse. Spanyolország és Portugália pedig az első két ország lehet, ahol bilaterális szerződésekkel ez az állapot létrejöhet.

Az egyeztetések már megkezdődtek, s a jövő hónapban esedékes csúcstalálkozón José Sócrates, portugál és José Luis Rodrígez Zapatero spanyol miniszterelnök meg is állapodhat a roamingdíjak megszűnéséhez szükséges részletekben. Egy interjúban a portugál miniszterelnök megerősítette, hogy a megállapodás létrejön majd. A roamingdíj eltörlése az Ibériai-félszigeten a politikusok szerint számottevő előnyökkel jár majd, hiszen üzletemberek és turisták milliói utazhatnak majd anélkül a határokon át, hogy SIM-kártyát kellene cserélgetniük vagy magas díjakat fizetnének.

A megállapodást jó szemmel nézi az Európai Bizottság is, ami egyébként is küzd azért, hogy a roamingdíjak csökkenjenek, s igyekeznek átverni a törvényhozáson, hogy 2015-re eltűnjön az extra költség, ha egy másik EU-s tagállamon belül használjuk mobilunkat. Ez a praktikus, hétköznapi okok mellett, olyan “mellékhatással”l is járna, hogy az EU 27 tagállama egy óriási, egységes piaccá olvadna össze. Eltűnnének a tagállamok közti különbségek a szolgáltatás minőségében és árában, hisz egyik országban sem lehetne jelentősen magasabb árakon szolgáltatni, hiszen akkor a felhasználók az előfizetésüket egy másik országban kötnék meg.

Az Európai Unió jelenleg érvényes szabályozása 2012 júliusában jár le, s a Bizottság jövő év tavaszáig kell kidolgozza az új feltételeket, amiben biztosan jelentős szempont lesz a mostani spanyol-portugál megállapodás. Neelie Kroes, az Európai Bizottság telekommunikációs biztosa szerint “jelentős eltérések a roaming és a belföldi tarifák között nem indokolhatóak egy igazán egységes piacon”. Korábban Kroes úgy fogalmazott, “egy igazi digitális piac az a piac, ahol a hatékony verseny biztosítja a polgároknak, előfizetőknek, vállalatoknak, hogy ne szembesüljenek különböző szolgáltatásokkal vagy díjakkal, amikor átlépik a határt.”

Amennyiben a spanyol-portugál példa ragadós, akkor várhatóan azok a nagy szolgáltatók léphetnek először, melyeknek az EU tagállamok nagy részében van saját hálózatuk, mint például a Vodafone-nak vagy a T-Mobile-nak. Elképzelhető, hogy néhány éven belül ezeknél a szolgáltatóknál megjelennek a teljes hálózatra érvényes díjszabások.

Márpedig a tervezetből törvény lesz. Így az adó elviheti a Magyar Telekom nyereségének felét. Kérdés, hogy a nem tervezett masszív költségek hogyan hatnak a fogyasztókra.

Tegnap döntött az Országgyűlés a miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett, egyes ipari ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslatról. A távközlési szektortól a kormány a 2010 és 2012 között időszakban évente 61 milliárd forint „válságadó-bevételre” számít.

Azzal kapcsolatban, hogy mely technológiát használó szolgáltatókat sújtja az új adónem, a múlt héten még nagy volt a bizonytalanság. Egyes piaci szereplők – például a kábeles szolgáltatók – bíztak abban, hogy talán mentesülnek a befizetési kötelezettség alól, a pénteken elkészített javaslatból azonban világossá vált, hogy a teljes szektor érintett, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) szerinti 61. ágazat egészére érvényes a különadó megfizetésének kötelezettsége. Ide tartoznak többek között a vezetékes, vezeték nélküli és műholdas technológiával távközlési szolgáltatást nyújtó cégek, valamint azok is, amelyek mások infrastruktúráját veszik igénybe.

Az is kiderült, hogy szolgáltatóknak az árbevételük és nem a nyereségük után kell majd az adót megfizetnie. Az adó mértéke a tervezet szerint sávosan növekszik, a kisebb vállalkozások esetében kisebb, a nagy forgalmú vállalatok esetében nagyobb: 500 millió forint éves árbevételig 2%, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti sávban 4%, az 5 milliárd forint feletti rész után pedig 6,5%. Ez alapján a Magyar Telekomnak közel 42 milliárd forintot – a tavalyi nettó profit 54 százalékát –, a Telenornak körülbelül 12 milliárd forintot, a UPC-nek pedig 4 milliárd forintot kell az idén rendkívüli tételként befizetnie a költségvetésbe.

Ki fizet a végén?

Kérdés, hogy milyen hatása lesz a cégek által nem tervezett masszív költségnek a fogyasztókra, mert abban, hogy lesz, mindenki egyetért. Egy lehetőség az, hogy a szolgáltatók a terheket áthárítják az ügyfeleikre, ez azonban forrásaink szerint nem feltétlenül annyira egyszerű, mint ahogy hangzik. Egyrészt az idén befizetendő adót az idő rövidsége miatt biztosan nem lehet már így előteremteni, másrészt a hűségszerződéssel rendelkező ügyfelek díjához egyáltalán nem lehet hozzányúlni. Ahhoz tehát, hogy legalább a különadó jó részét a fogyasztókkal tudják megfizettetni, a szolgáltatóknak jelentős mértékű díjemelést kellene végrehajtania, ami az olcsóbb, kisebb sávszélességű csomagok felé terelné az új és idővel – a hűségidő lejárta után – a meglévő előfizetőket is. Ez hozzáférési sebességek tekintetében egyértelműen visszalépést jelentene a piacon.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint nem reális veszély az, hogy a szolgáltatók az adót áthárítják a fogyasztókra, mert – mint nemrég fogalmazott – „ezen a piacon gyilkos árverseny van, ami megakadályozza” ezt.

Egy másik lehetőség, hogy a vállalatok parkolópályára állítják vagy legalábbis visszafogják a beruházásaikat, melyek ebben az iparágban jellemzően a hálózatfejlesztést takarják. Ez a vezetékes szolgáltatóknál az optikai hálózatok, a mobilszolgáltatóknál pedig a nagyobb mobilinternetes sávszélességet biztosító hálózatok, technológiák kiépítésének megtorpanását jelentheti. A különadó miatt előfordulhat, hogy érdeklődés hiányában elmarad a 450 és 900 MHz-es frekvenciák pályáztatása is, pedig az utóbbi tartomány esetében a tavaly módosított uniós GSM-irányelv szerint még az idén lépnie kellene a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH).

Európára várva

Az egyes európai távközlési vállalatokat tömörítő ETNO pénteken nyilatkozatban kérte a kormánytól a tervezet visszavonását, mert – mint fogalmaztak – egy ilyen mértékű adó igen súlyos terhet jelentene a hálózatfejlesztési beruházások miatt amúgy is jelentős költségeket bevállaló szektorra. A szervezet úgy véli, a különadó nincs összhangban az uniós távközlési szabályozással.

Tény, az Európai Bizottság (EB) alig három hete szólította fel a francia és spanyol kormányt az általuk bevezetett távközlési adó eltörléséré. Franciaország és Spanyolország tavaly kezdte meg a szolgáltatók „különadóztatását”, ott az indok az állami tévécsatornák reklámmentesítése miatt kieső kincstári bevétel pótlása volt. Az uniós távközlési szabályozás szerint a szolgáltatókra csak a hírközlési ágazat szabályozási költségeinek fedezése okán vethető ki különadó, melynek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie – márpedig az EB szerint a francia és spanyol adó e követelményeket nem teljesíti.

Más kérdés, hogy a jogsértőnek talált helyzet rendezésének kikényszerítése akár évekig is elhúzódhat, már ha egyáltalán sikerül – ami nem túl biztató az esetleges uniós tiltakozásban reménykedő hazai szolgáltatók számára. Brüsszel mindenesetre megtette az első lépést: tájékoztatást kért a magyar távközlési adóval kapcsolatban is, egyelőre azonban más kommentárt nem fűzött a tervezethez.

Az adóval és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban kérdéseket intéztük a nagyobb szolgáltatókhoz is, egyelőre azonban a cégek sem kívánták kommentálni a döntést. Úgy tudjuk, minden piaci szereplőt derült égből villámcsapásként ért a szektorspecifikus válságadó bevezetésének terve, annak súlyát és a lehetőségeket most próbálják felmérni.

Részlet a PrivátBankár egyik véleményt fontolgató cikkéből:

Az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva Jonathan Todd hozzátette: az ezzel kapcsolatos magyar terveket még nem ismeri, így azokat nem kívánja kommentálni.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy szeptember végén a bizottság azért indított szabálysértési eljárást Franciaország és Spanyolország ellen, mert a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek kompenzálására az államkincstárt duzzasztó külön illetékkel sújtották a távközlési szolgáltatókat. A bizottság azzal is megfenyegette a két országot, hogy amennyiben nem tartják magukat az uniós szabályokhoz, az Európai Bírósághoz fordul.

Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a héten jelentette be, hogy a kormány további válságadókat kíván bevezetni, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot fizetne be.

Meg nem erősített információink szerint a távközlési cégek korábban egyetlen kormányzati szereplőtől sem értesültek a kabinet szándékáról, így a társaságok most szembesültek a tőlük elvárt összeggel.

Szeptember 30-án az Európai Bizottság (EB) hivatalosan felszólította Franciaországot és Spanyolországot a távközlési adó eltörlésére, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Ha a spanyolok és a franciák nem törlik el az adót, az EB eljárást kezdeményezhet ellenük az Európai Bíróságon.

Azt sem tudják, hogy a szektortól elvárt évi 61 milliárd forinton hogyan kell osztozniuk, hiszen nem ismerik a vetítés alapját sem. Súlyuknál fogva várhatóan a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone osztozik leginkább a terhen. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kormányzat miként definiálja a távközlési cégeket, vagyis például ide sorolja-e a kábeltévé-szolgáltatókat, amelyek közül némelyik hang- és internetszolgáltatást is végez. Egyelőre azt sem tudni, hogy meghatároztak-e egy bevételi vagy profithatárt, amelynek alapján a cégeket bevonják a kötelezetti körbe.

A távközlési adó hátrányosan érintheti a beruházásokat, konkrétan a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. A Telenor így kénytelen felülvizsgálni Magyarországon tervezett jövőbeli beruházásait – közölte lapunkkal a távközlési cég -, például azt, hogy 2012 végéig megvalósítsák az országos mobil szélessávú lefedettséget. A Vodafone Magyarország egyelőre nem kívánta kommentálni a bejelentést és most a Magyar Telekom sem szólalt meg, korábban e cég is a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházásintenzív fejlesztéseit, a legmodernebb technológiák meghonosítását látta veszélyben forogni. A kormányzat az idén már “kért egy szívességet” a távközlési cégektől, a vagyonkezelés területén ugyanis az állam idén 20 milliárd forint megtakarítást kíván elérni, ami érinti az it- és telekommunikációs szolgáltatásokat is.