Zsozsó oldala
Barátok kategória archívuma
Vízet éget!
Ismét világrengető felfedezés!
Ismét magyar a feltaláló!
Ismét nem történik semmi!
Ismét sérti egyesik érdekeit …
Gratulálunk, Rendőrség!
Kaptunk egy szép levelet, Vas Megye Főkapitányától!
Hogy miért tőle?
Ez érdekes!
Biztos kapott már más valaki is ilyen értesítést.
Lehet, hogy az Én emlékeim koptak meg ennyire.
Szerintetek mit jelent ez a tábla a kiegészítő táblával együtt?
Dén Lászlóné Tímár Katalin
Szigethalom, Sóderos u. xx.
2315
Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
Közigazgatási Hatósági Szolgálat
9701 Szombathely, Külső-Söptei út, Pf. 53.
F E L L E B B E Z É S
Alulírott, …
A távközlési cégeket hideg zuhanyként érte a válságadó
Forrás: IT café![]()
Márpedig a tervezetből törvény lesz. Így az adó elviheti a Magyar Telekom nyereségének felét. Kérdés, hogy a nem tervezett masszív költségek hogyan hatnak a fogyasztókra.
Tegnap döntött az Országgyűlés a miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett, egyes ipari ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslatról. A távközlési szektortól a kormány a 2010 és 2012 között időszakban évente 61 milliárd forint „válságadó-bevételre” számít.
Azzal kapcsolatban, hogy mely technológiát használó szolgáltatókat sújtja az új adónem, a múlt héten még nagy volt a bizonytalanság. Egyes piaci szereplők – például a kábeles szolgáltatók – bíztak abban, hogy talán mentesülnek a befizetési kötelezettség alól, a pénteken elkészített javaslatból azonban világossá vált, hogy a teljes szektor érintett, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) szerinti 61. ágazat egészére érvényes a különadó megfizetésének kötelezettsége. Ide tartoznak többek között a vezetékes, vezeték nélküli és műholdas technológiával távközlési szolgáltatást nyújtó cégek, valamint azok is, amelyek mások infrastruktúráját veszik igénybe.
Az is kiderült, hogy szolgáltatóknak az árbevételük és nem a nyereségük után kell majd az adót megfizetnie. Az adó mértéke a tervezet szerint sávosan növekszik, a kisebb vállalkozások esetében kisebb, a nagy forgalmú vállalatok esetében nagyobb: 500 millió forint éves árbevételig 2%, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti sávban 4%, az 5 milliárd forint feletti rész után pedig 6,5%. Ez alapján a Magyar Telekomnak közel 42 milliárd forintot – a tavalyi nettó profit 54 százalékát –, a Telenornak körülbelül 12 milliárd forintot, a UPC-nek pedig 4 milliárd forintot kell az idén rendkívüli tételként befizetnie a költségvetésbe.
Ki fizet a végén?
Kérdés, hogy milyen hatása lesz a cégek által nem tervezett masszív költségnek a fogyasztókra, mert abban, hogy lesz, mindenki egyetért. Egy lehetőség az, hogy a szolgáltatók a terheket áthárítják az ügyfeleikre, ez azonban forrásaink szerint nem feltétlenül annyira egyszerű, mint ahogy hangzik. Egyrészt az idén befizetendő adót az idő rövidsége miatt biztosan nem lehet már így előteremteni, másrészt a hűségszerződéssel rendelkező ügyfelek díjához egyáltalán nem lehet hozzányúlni. Ahhoz tehát, hogy legalább a különadó jó részét a fogyasztókkal tudják megfizettetni, a szolgáltatóknak jelentős mértékű díjemelést kellene végrehajtania, ami az olcsóbb, kisebb sávszélességű csomagok felé terelné az új és idővel – a hűségidő lejárta után – a meglévő előfizetőket is. Ez hozzáférési sebességek tekintetében egyértelműen visszalépést jelentene a piacon.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint nem reális veszély az, hogy a szolgáltatók az adót áthárítják a fogyasztókra, mert – mint nemrég fogalmazott – „ezen a piacon gyilkos árverseny van, ami megakadályozza” ezt.
Egy másik lehetőség, hogy a vállalatok parkolópályára állítják vagy legalábbis visszafogják a beruházásaikat, melyek ebben az iparágban jellemzően a hálózatfejlesztést takarják. Ez a vezetékes szolgáltatóknál az optikai hálózatok, a mobilszolgáltatóknál pedig a nagyobb mobilinternetes sávszélességet biztosító hálózatok, technológiák kiépítésének megtorpanását jelentheti. A különadó miatt előfordulhat, hogy érdeklődés hiányában elmarad a 450 és 900 MHz-es frekvenciák pályáztatása is, pedig az utóbbi tartomány esetében a tavaly módosított uniós GSM-irányelv szerint még az idén lépnie kellene a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH).
Európára várva
Az egyes európai távközlési vállalatokat tömörítő ETNO pénteken nyilatkozatban kérte a kormánytól a tervezet visszavonását, mert – mint fogalmaztak – egy ilyen mértékű adó igen súlyos terhet jelentene a hálózatfejlesztési beruházások miatt amúgy is jelentős költségeket bevállaló szektorra. A szervezet úgy véli, a különadó nincs összhangban az uniós távközlési szabályozással.
Tény, az Európai Bizottság (EB) alig három hete szólította fel a francia és spanyol kormányt az általuk bevezetett távközlési adó eltörléséré. Franciaország és Spanyolország tavaly kezdte meg a szolgáltatók „különadóztatását”, ott az indok az állami tévécsatornák reklámmentesítése miatt kieső kincstári bevétel pótlása volt. Az uniós távközlési szabályozás szerint a szolgáltatókra csak a hírközlési ágazat szabályozási költségeinek fedezése okán vethető ki különadó, melynek objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lennie – márpedig az EB szerint a francia és spanyol adó e követelményeket nem teljesíti.
Más kérdés, hogy a jogsértőnek talált helyzet rendezésének kikényszerítése akár évekig is elhúzódhat, már ha egyáltalán sikerül – ami nem túl biztató az esetleges uniós tiltakozásban reménykedő hazai szolgáltatók számára. Brüsszel mindenesetre megtette az első lépést: tájékoztatást kért a magyar távközlési adóval kapcsolatban is, egyelőre azonban más kommentárt nem fűzött a tervezethez.
Az adóval és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban kérdéseket intéztük a nagyobb szolgáltatókhoz is, egyelőre azonban a cégek sem kívánták kommentálni a döntést. Úgy tudjuk, minden piaci szereplőt derült égből villámcsapásként ért a szektorspecifikus válságadó bevezetésének terve, annak súlyát és a lehetőségeket most próbálják felmérni.
Részlet a PrivátBankár egyik véleményt fontolgató cikkéből:
Távközlési cégek adója: bármire nem költhető
Az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva Jonathan Todd hozzátette: az ezzel kapcsolatos magyar terveket még nem ismeri, így azokat nem kívánja kommentálni.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy szeptember végén a bizottság azért indított szabálysértési eljárást Franciaország és Spanyolország ellen, mert a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek kompenzálására az államkincstárt duzzasztó külön illetékkel sújtották a távközlési szolgáltatókat. A bizottság azzal is megfenyegette a két országot, hogy amennyiben nem tartják magukat az uniós szabályokhoz, az Európai Bírósághoz fordul.
Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a héten jelentette be, hogy a kormány további válságadókat kíván bevezetni, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot fizetne be.
A távközlési cégek kivárnak!
Forrás: www.Terminal.Hu
Meg nem erősített információink szerint a távközlési cégek korábban egyetlen kormányzati szereplőtől sem értesültek a kabinet szándékáról, így a társaságok most szembesültek a tőlük elvárt összeggel.
Szeptember 30-án az Európai Bizottság (EB) hivatalosan felszólította Franciaországot és Spanyolországot a távközlési adó eltörlésére, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Ha a spanyolok és a franciák nem törlik el az adót, az EB eljárást kezdeményezhet ellenük az Európai Bíróságon.
Azt sem tudják, hogy a szektortól elvárt évi 61 milliárd forinton hogyan kell osztozniuk, hiszen nem ismerik a vetítés alapját sem. Súlyuknál fogva várhatóan a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone osztozik leginkább a terhen. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kormányzat miként definiálja a távközlési cégeket, vagyis például ide sorolja-e a kábeltévé-szolgáltatókat, amelyek közül némelyik hang- és internetszolgáltatást is végez. Egyelőre azt sem tudni, hogy meghatároztak-e egy bevételi vagy profithatárt, amelynek alapján a cégeket bevonják a kötelezetti körbe.
A távközlési adó hátrányosan érintheti a beruházásokat, konkrétan a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. A Telenor így kénytelen felülvizsgálni Magyarországon tervezett jövőbeli beruházásait – közölte lapunkkal a távközlési cég -, például azt, hogy 2012 végéig megvalósítsák az országos mobil szélessávú lefedettséget. A Vodafone Magyarország egyelőre nem kívánta kommentálni a bejelentést és most a Magyar Telekom sem szólalt meg, korábban e cég is a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházásintenzív fejlesztéseit, a legmodernebb technológiák meghonosítását látta veszélyben forogni. A kormányzat az idén már “kért egy szívességet” a távközlési cégektől, a vagyonkezelés területén ugyanis az állam idén 20 milliárd forint megtakarítást kíván elérni, ami érinti az it- és telekommunikációs szolgáltatásokat is.
Összefogással büntethetik a fizetős RTL-t és TV2-t
Az RTL Klub véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a kábeltévé-szolgáltatók ellentételezés nélkül sugározhatják műsorukat – írja a HVG.hu. A lap értesülései szerint a kábeltársaságok és a földfelszíni sugárzást végző Antenna Hungária számára válna fizetőssé januártól a csatorna adása.
A kábelszolgáltatókkal az IKO Kábeltévé Kft. kezdett tárgyalásokat, a díjat valószínűleg egy másik, erre kijelölt vállalkozás szedné be. A hírportál értesülései szerint a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség tagjai felé tett árajánlat 490 forint plusz áfáról szól, azaz háztartásonként ennyit kérnének a tartalomért.
A csatorna a fogyasztókra közvetlenül semmit nem számlázna, de a műsorterjesztő cégek valószínűleg rájuk terhelnék a sugárzási díjat, így a lépés nyomot hagyna a tarifacsomagok árán is.
A HVG.hu szerint ha a kábeltársaságok csomagban vásárolják meg az IKO-érdekeltségű csatornákat, alacsonyabb áron jutnak hozzá az RTL Klub sugárzási jogához, de így az alapcsomagokból más, kedvelt programok szorulhatnának ki.
Ezzel az üzleti modellel a csatorna tulajdonosa a reklámbevételből és az előfizetési díjakból egyszerre tehet szert bevételre. Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese azt mondta, az eddigi üzleti modell nem tartható fent.
Nyuzó Péter, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség elnöke szerint ellentmond az egyenlő elbánás elvének, ha ugyanazt a szolgáltatást, amit a földfelszíni sugárzással ingyen biztosítanak a nézőknek, a kábelszolgáltatóknak pénzért kínálják. Róbert Ákos erre úgy reagált, a földfelszíni műsorszórást végző Antenna Hungáriától is előfizetési díjat kérnek majd. A cégnél azonban a lapnak azt mondták, nincs is tudomásuk arról, hogy a csatornát működtető Magyar RTL Televízió Zrt. ilyen lépésre készülne.
A Policy Agenda szerint ha január 1-jétől az RTL Klub és TV2 kikerül egyes kábeltelevíziók kínálatából, az ügy politikai kérdéssé válhat. Véleményük szerint ebben az esetben a kormánynak, ha másként nem, de közvetítőként mindenképpen fel kell lépnie az ügyben. A kutatócég szerint a szolgáltatóknak és a televízióknak ezt nem érdemes megvárniuk, mert egy jogszabályi változás szinte bizonyosan minden szereplőt hátrányosan érintene, jelentősen csökkentve a mozgásterüket.
A PA szerint tehát csak az a járható út, ha a kérdést a piaci logika mentén értelmezik a szereplők, azaz a televíziók rövid időn belül megállapodnak a legnagyobb szolgáltatókkal. Az, hogy ez az új helyzet mit jelent majd a televíziós piac egésze számára, ma még nem tudható, de a hírcsatornák versenyét valószínűleg nem érinti – áll az elemzésben.
Az elemzés emlékeztet, hogy a magyar jogszabályok szerint a közszolgálati televíziókon kívül nincsenek olyanok, amelyeknek kötelezően ingyenesen és szabadon elérhetőnek kell lenniük. Azaz, egy kereskedelmi csatorna fizetőssé tétele egyszerű piaci kérdés.
1997 óta, amióta a TV2 és az RTL Klub hozzájárult műsoruk díjtalan továbbításához, Magyarország Európa egyik legnagyobb kábelhálózattal lefedett országává vált, ahol a meglévő nagyjából 3,8 millió háztartásból 2,2 millióan kábelhálózaton keresztül nézik a tévét. Ezek az előfizetők a legfrissebb KSH-adatok szerint 91,2 milliárd forint árbevételt hoznak. Az elmúlt évtizedben a nagy kábelszolgáltatók terjeszkedésének, valamint a fúzióknak köszönhetően sokat tisztult a piac, így 25 százalékkal kevesebb szolgáltató van a piacon, mint 2002-ben, és a piacon maradt cégeknek nagyot nőtt a bevétele.
A szolgáltatók egy része szerint azonban, ha váratlanul fizetniük kell olyanért, amiért eddig nem kellett, az csökkentheti az előzetes profitvárakozásaikat, illetve az újításoktól veheti el a forrásokat.
Tisztelettel:
Szabó István
On-Line szerencsejáték törvényen kívül és belül
Írta AllCom a(z) Barátok, Nincs kategorizálva, Érdekes kategóriában - 2010. szeptember 20., hétfő
Forrás: www.einclusion.hu
A hazai jogszabályok szerint csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online szerencsejátékot Magyarországon. Ennek ellenére számos cég kínálja szolgáltatásait a tízmilliárdokat mozgató piacon – külföldről, de magyar nyelven (is). A hatóságok szerint működésük illegális, ám az illetékesek nem tudnak fellépni ellenük, így a fogadásból származó bevételből nem részesedik a magyar költségvetés. Az állam tehetetlen, a bukmékerek dolgoznak, a játékosok fogadnak. Minden megy a maga útján: törvényen innen, vagy azon túl.
Kereskedelmi televíziókban föltűnő reklámfilmek, százszámra „elfoglalt” óriásplakátok, nyomtatott lapokban megjelenő hirdetések mind arra hivatottak, hogy a különféle online szerencsejátékokat szervező cégek forgalmát növeljék. Nincs is abban semmi különös, ha egy vállalat – marketingpolitikája részeként – médiamegjelenésekkel igyekszik elnyerni a fogyasztók bizalmát. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, ha az érintett társaság, legalábbis a hatóságok szerint, illegális szolgáltatást kínál.
A hatályos jogszabályok szerint csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online szerencsejátékot Magyarországon. Ennek ellenére számos nemzetközi cég kínálja szolgáltatásait magyar nyelven az interneten. Bár az állami cég jelentős bevételtől esik el a „hívatlan vendégek” miatt, mozgástere fölöttébb szűkre szabott. Tulik Ágnes, a vállalat szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a cég nem tehet mást, mint a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik, ám arra nincs lehetősége, hogy érdemi lépéseket tegyen az ügyben.
Az állami társaságot és a piacot kontrolláló Szerencsejáték Felügyeletnek elvileg több eszköz van a kezében a beavatkozásra. Molnár Krisztián, az APEH illetékes főosztályának vezetője érdeklődésünkre leszögezte: „Magyarország területén hírközlő eszközök és rendszerek útján – nem a Szerencsejáték Zrt. által – végzett online fogadásszervezői tevékenység minden formája illegális.” A hatóság ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint az ilyen jellegű szolgáltatások működtetése nem Magyarországon bejegyzett társaságok által, külföldi szerverek útján történik, így ennek a tevékenységnek a szankcionálására az állami adóhatóságnak nincs lehetősége. Hozzátette: az illegális szerencsejáték szervezésével összefüggő jogsértő reklámtevékenységgel kapcsolatosan az állami adóhatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál számos eljárást kezdeményezett már eddig is.
-
Jelenleg a(z) Barátok kategória archívumában keres.








