Forrás: www.einclusion.hu

A hazai jogszabályok szerint csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online szerencsejátékot Magyarországon. Ennek ellenére számos cég kínálja szolgáltatásait a tízmilliárdokat mozgató piacon – külföldről, de magyar nyelven (is). A hatóságok szerint működésük illegális, ám az illetékesek nem tudnak fellépni ellenük, így a fogadásból származó bevételből nem részesedik a magyar költségvetés. Az állam tehetetlen, a bukmékerek dolgoznak, a játékosok fogadnak. Minden megy a maga útján: törvényen innen, vagy azon túl.

Kereskedelmi televíziókban föltűnő reklámfilmek, százszámra „elfoglalt” óriásplakátok, nyomtatott lapokban megjelenő hirdetések mind arra hivatottak, hogy a különféle online szerencsejátékokat szervező cégek forgalmát növeljék. Nincs is abban semmi különös, ha egy vállalat – marketingpolitikája részeként – médiamegjelenésekkel igyekszik elnyerni a fogyasztók bizalmát. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, ha az érintett társaság, legalábbis a hatóságok szerint, illegális szolgáltatást kínál.

A hatályos jogszabályok szerint csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online szerencsejátékot Magyarországon. Ennek ellenére számos nemzetközi cég kínálja szolgáltatásait magyar nyelven az interneten. Bár az állami cég jelentős bevételtől esik el a „hívatlan vendégek” miatt, mozgástere fölöttébb szűkre szabott. Tulik Ágnes, a vállalat szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a cég nem tehet mást, mint a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik, ám arra nincs lehetősége, hogy érdemi lépéseket tegyen az ügyben.

Az állami társaságot és a piacot kontrolláló Szerencsejáték Felügyeletnek elvileg több eszköz van a kezében a beavatkozásra. Molnár Krisztián, az APEH illetékes főosztályának vezetője érdeklődésünkre leszögezte: „Magyarország területén hírközlő eszközök és rendszerek útján – nem a Szerencsejáték Zrt. által – végzett online fogadásszervezői tevékenység minden formája illegális.” A hatóság ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint az ilyen jellegű szolgáltatások működtetése nem Magyarországon bejegyzett társaságok által, külföldi szerverek útján történik, így ennek a tevékenységnek a szankcionálására az állami adóhatóságnak nincs lehetősége. Hozzátette: az illegális szerencsejáték szervezésével összefüggő jogsértő reklámtevékenységgel kapcsolatosan az állami adóhatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál számos eljárást kezdeményezett már eddig is.